Az indokokkal és kritikáinkkal folytatjuk sorozatunkat…

1. „Az 50 évvel ezelőtti korban élt 23 éveseket, akik epekedve várták, hogy beléphessenek a felnőttkorba és megállapodhassanak, összehasonlítva a mai fiatalokkal-, akik nemhogy nem „mohók”, de még cserébe nem is érzik, hogy öregednének-, csupán azt a különbséget szemléleteti, hogy az utóbbiak érzelmileg instabilnak és egoistának tettetik magukat. Mostanában fedezik fel, hogy kik is valójában és azt, hogy hogyan tudják átformálni az életüket, ami nagyon jó nekik, de a munkaadójuknak annál kevésbé. És ez a lényege az egésznek, mert a SM a kommunikációról szól, méghozzá a veled egykorú hallgatóság felé.”

Megtörtént eset: A szeretteim egyikének szerettem volna karácsonyra egy nagyon drága kozmetikumot ajándékozni. Tudtam, hogy már rég óta arra vágyott. Annak ellenére, hogy egy rendkívül magasra pozícionált termékről volt szó, az eladó lenézően viselkedett, mert nem én vagyok/voltam a célcsoport.Szerintem nem kell tovább magyaráznom az esetet, mindannyian találkoztunk már hasonlóval.

- Arra vajon gondolt a kedves író, hogy ennek a generációnak az elődei miatt lett ilyen ez a „mai fiatalság”?

- Nincs értékrend. Ez kinek a felelőssége? Inkább MOST találja meg magát és most kövesse el a saját hibáit, mint akkor, ha már ő is munkaadó lesz. Így (jó esetben) emlékezni fog a saját elkövetett hibáira, és valóban tanítani fogja későbbi alkalmazottait.

- És ha Te nem leszel ott, hogy most tanítsd, valamint átadd az évek során folyamatosan gyarapodó tudásodat és tapasztalatodat, akkor ki fogja?

- Majd megtanulja magától. És hol fog kísérletezni? Nálad. És miért? Mert nem segítesz neki. 

2. „Mi van, ha a saját social média aktivitására jobban figyel? Ha alkalmazol egy ilyen fiatalkorú gátlástalan fészbukozót, akkor majdhogynem biztos, hogyan tölti el a rendelkezésére álló időt.  A személyt is monitoroznod kellene?”

 - Úgy vélem inkább akkor kellett volna monitorozni, mielőtt alkalmazod. 

- Természetesen egy próbaidős időszak minden esetben indokolt. De ne gondold azt, hogy csak te „tesztelsz és monitorozol”.

- A munkavállalónak is vannak érzései, ő is képes (23 éves kora ellenére) eldönteni azt, hogy szeret-e a cégednél dolgozni vagy sem.

- De most őszintén: Nem egyszerűbb megelőlegezni a bizalmat valakinek? 

3. „Nem ugyanazon az elven működik az etikettetek, esetleg más tapasztalatokkal rendelkezik?”

 - Még szerencse, hogy minden ember más, és nem szabványok vagyunk. Attól, hogy folyamatosan azt csekkolod, hogy mit írt ki fészbuk állapotnak az alkalmazottad, még nem fogja jobban végezni a munkáját.

- Attól függetlenül, hogy másról is szó van a social mediaban, mint a te saját márkádról, még létre jöhetne egy közösség (pont ez lenne a cél, nem?).

- Az okos telefonról rossz leszállási „account”-on landoló, alkoholtól megrészegített fotó valóban nagy baklövés lenne, hiszen ez kockára tenné a saját és a márkád hírnevét is. Ezen a ponton ismét visszakanyarodnék arra, hogy nem minden 23 éves egyforma, és az alkohol ugyan annyira el tud vakítani egy idősebb beosztottat is.

Folytatása következik…


Írta: Jeszti

A bejegyzés trackback címe:

https://socialnetworks.blog.hu/api/trackback/id/tr784741860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása