Következzen az utolsó 3 indok a kritikáinkkal együtt…

8. „A humor trükkös üzlet. Az emberek szeretik, ha szórakoztatják őket, úgy a SM-ban, mint máshol. Be tudja célozni egy fiatal alkalmazott a humor és a szórakoztatás határait a célcsoportnak megfelelő módon, vagy ne adj’ Isten sértettségbe torkollik a tréfálkozás a célcsoport részéről?”

A humor (csakúgy, mint az írási készség) az egyéni kompetenciákhoz sorolandó. Ugyanakkor, ha egy munkavállaló (ahogyan a nevében is benne van) vállalja ezeknek a határoknak a feltérképezését, a munkaadó pedig a kezébe adja ennek a lehetőségét, számolni kell azzal, hogy egyénenként el fog térni a reakció.

Minden bizonnyal emlékeztek arra az esetre (de ha nem, akkor itt találhatjátok: http://addict.blog.hu/2009/12/10/ongol_a_vodafonos_twitteres_kirugasa), amikor kirúgták a Vodafone alkalmazottját, mert játékosan riposztolt.

A bejegyzés 2009.12.10. 07:55 –kor lett közzétéve az addict-on. Azóta persze helyre állt a rend, de esettanulmányként egyértelműen úttörő volt a szakmában. Ezen a ponton szeretném kihangsúlyozni, hogy én ekkor még bőven az iskolapadot koptattam, mint reklámos palánta (ami nem egyenlő azzal, hogy nem volt önálló véleményem), de azóta már én is másként látom a dolgokat – ahogyan a szakma is.

Én (felvállalva a véleményemet) arra szavaztam, hogy büntetést érdemelt volna, kirúgást nem. Ezzel szemben a közvélemény 54,67%-a úgy vélekedett, hogy inkább dicséretet érdemet volna, nem kirúgást.

Miért?

Mert egy lojális vállalati dolgozóról van szó. Túlment a humor és az etikett határain? A munkaadójának határain igen. A sajátján nyilván nem, ezért tette, amit tett. Egy másik interjúban így nyilatkozik az egykori alkalmazott:

„A Vodafone úgy ítélte meg, hogy az adott helyzetben nem voltak etikusak ezek a lépések, és mivel ezeket nem egyeztettem házon belül, így elbocsátottak az állásomból.”

Ez a visszafordíthatatlan dolog hiba volt, de nem csak a dolgozó, hanem a munkaadó részéről is.

 Ugyanis, ha nincsen összehangolt stratégia, nincsen egy felelős, aki engedélyezné ezen tweetek/posztok kimenetelét, akkor nyilvánvaló módon mindenki vállalja a saját tetteiért a következményt. Mi lett ennek az eredménye?

„A "vodafone" kulcsszóra keresve már a 11. helyen áll a kirúgásod története. Na de gondolom már te is a jövőn agyalsz. Kaptál már állásajánlatot? Vagy most pihenés következik?
MT: Igen, szerencsére a 15 percem arra jó volt, hogy a szakmában is végigszaladjon a hír. Kaptam 1-2 telefonhívást, amiben munkával kapcsolatos beszélgetésre invitáltak.”

Ha csak a tényeket vizsgáljuk ebben az esetben:

Van egy cég, etikett szabályokkal. Van egy dolgozó, aki lojális. Ha a cégnél nem volt kihez fordulni engedélykérésért, vagy a dolgozó nem élt ezzel a lehetőséggel, akkor ez a lojális dolgozó lehet ugyan lojális, csak épp nincs kihez. Mert a cég etikettel rendelkezik. Ha pedig ez a lojális dolgozó nem ismeri az etikettet a cégnél, ahol dolgozik, magára vessen, és emelt fővel lépjen tovább. 

József Attila: Ne légy szeles...

Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres –
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.

9. „A SM-hoz való kompetenciák nem egyeznek meg a technikai készségekkel. A jó SM vezető pozíció megköveteli a két fentebb említett területhez való hozzáértés kombinációját. Magába foglalja a termelés előfeltételeit, eszközeit, analitikáját és a munka szempontjából elengedhetetlen más aspektusokat is.”

Ezt a megközelítést is teljes mértékben elfogadom. Az egyetlen probléma, ami elméletben működik, az a gyakorlatban (frissdiplomásként meg pláne) nem mindig. Gondolok itt az egyéni kompetenciák fejlesztésére, javítására. A Social Media Manager, mint pozíció valóban nagyon jól csengő, ugyanakkor Magyarország jelenlegi helyzete nem feltétlenül teszi indokolttá, hogy egy ember végezze el ezeket a teendőket. Minimum kettő hozzáértő szükségeltetik, hogy kiegyensúlyozzák, kiegészítsék egymást az adott részterületen (SM), ami egyébként is egy összetett terület (pr, krízismenedzsment, kreatív, IT, stb.). Személyes javaslatom e részterületek közül kiemelni, vagy súlyozni a cég profiljához illeszkedően a legfontosabb kompetenciákat, és abból „gyúrni” össze ezt a pozíciót.

10. „A Social-media krízismenedzsmentté is válhat. A terület valósidejű természete miatt gyorsan át tud fordulni vicces elfoglaltságból egy pr katasztrófává, különösen akkor, ha a személy a kormány mögött nem tud több "kilóméterrel" előrébb gondolkodni. Biztosan viselni akarod ezt a kockázatot?”

Ahogyan már sokszor hangsúlyoztam, a social media kiváló színtere az őszinte megnyilvánulásoknak (és hazugságoknak egyszerre). Rendkívül előnyös a real-time tulajdonsága, és nagyon kedvező táptalajt tud biztosítani egy-egy pr aktivitásnak. De csakis a szívből jövő, őszinte cselekedeteknek. Hogy miért? Pont azért mert real time, inkább a pr szemlélet kerül előtérbe, nem pedig a marketing szemlélet. Ezt még kevesen hajlandóak felismerni. Bár a tény igaz, miszerint a pr a marketingkommunikáció részét képezi, de egy egészen más megközelítésből. Az ezzel kapcsolatos filozófiákról bőségesen találtok anyagot az interneten.

11. „Szükséges magad tartani a kulcstényezőkhöz. Ha mégis alkalmaznál egy frissdiplomást, bizonyosodj meg róla, hogy a céges e-mail címét használja, valamint megosztja veled a jelszavát is. Máskülönben kapcsolat nélkül ezt a social-media felhasználói fiókot nem tudod ellenőrizni, és semmi esély rá, hogy ezt a viszályára fordítsd.”

Ezzel az állásfoglalással csak részben tudok egyetérteni. Ha valóban indokolt, és valóban egy social media manager pozícióról van szó, akkor elengedhetetlen feltétele az együttműködésnek a bizalom. Ez testet ölthet egy jelszóegyeztetésben, de ez csakis akkor bizonyul korrekt eljárásnak, ha szólnak róla a munkavállalónak, és egy beleegyező nyilatkozatot aláíratnak vele. Ezzel az erővel ugyanis bármelyik alkalmazottat ellenőrizhetnék, nem csak a frissdiplomásokat, hanem az összes új és/vagy régi dolgozót, ami a személyiségi jogok sérelmével végződne.

Gondolkodjunk el egy pillanatra! Melyik a jobb? Bizalmatlanul dolgozni nap mint nap, és beleőrülni a kételyekbe, vagy pedig nyugodt szívvel, a próbaidőszak végén azt mondani:

„Kedves „friss diplomás”! Átmentél a teszten, üdvözöllek a csapatomban, és mától állandósult tagja vagy a bizalmamnak, így hát becsüld meg!"

Végezetül  „a social media nem minden kezdet kezdete és vége. Ez egy marketing eszköz, (az egyre növekvő arzenál részét képezvén) melynek funkciója, hogy az üzletedet közelebb juttasd a jövőbeli ügyfeleid figyelmének középpontjához.

Ezen elgondolkodva talán legközelebb lassabban, és megfontoltabban jutsz majd el azokhoz a kérdésekhez, hogy kit alkalmazol – és miért.”


Források:

A bejegyzés trackback címe:

https://socialnetworks.blog.hu/api/trackback/id/tr814758617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása