Bucharest is not Budapest

2013.07.24. 13:40

Ahogy először megláttam a hirdetőtáblát, melyet a (budapesti és a bukaresti) repülőtér közelében helyzetek el, én igazán kreatívnak ítéltem ezt a kampány elképzelést - végre egy olyan márka, aki ki mer lépni a nagy szemű, cuki élőlények, vagy a gravitációnak ellenálló keblekkel rendelkező hölgyek örvényéből és tud nyújtani valamit, amit jó reklámnak hívunk - ami megfog, ami sokakat érint, ami, valljuk be - poén.

144599.jpgForrás: Nir Refuah

Mert hogy igaz, ami igaz, sajnos van, ahol még szerény kis országunkról sem hallottak, nem hogy meg tudják jegyezni azt az apró, pár betűnyi különbséget két egymás mellett lévő ország fővárosairól. És bizony ne aggódjunk, ez mindkét szenvedő fél számára problémát jelent; ugyanúgy, mint nekünk, bizony a románoknak sem esik jól, hiszen az "én fővárosom ne tévessze össze senki egy másikkal"!

A bukaresti McCann Erickson reklámügynökség úgy vélem, jól végezte dolgát - egy patrióta hangvételű kampányt gyártott egy alapvetően is (mindig is) nemzeti jellegű csokoládéhoz.


Forrás: YouTube

Természetesen vannak azok az emberek, akik nem tudják felfedezni a kampány humorát, viccességét, hanem halálosan komolyan veszik a szöveget: Budapest lealacsonyítására, Magyarország megalázására gondolnak - mint az országok között feszülő ellentét kiéleződésének platformjára. Egyelőre nem vették át az irányítást a kampány felett a negatív érzések, a YouTube videóra érkező kommentek is többségében pozitívak.

Véleménye mindenkinek van, mindenesetre az, hogy ez reklámkampány kisebb vitát váltott ki, (amíg nem esik át a  ló túlsó oldalára a dolog) idáig csak azt jelenti, hogy az emberek megnézik a videót és aktivizálódnak alatta kommentekkel, lájkokkal. Tehát egy szóval tudjuk jellemezni: sikeres.

Mindeközben persze felvetődik bennem egy gondolat: jó lenne ezt a kampányt annyinak látni, mint amennyi igazából: egy vicces megközelítés egy létező problémára; egy csokoládé márka reklámja, mely szeretné egy város ismertségét növelni igaz, elég frappáns megközelítéssel. Erre az üzenetre akár válaszolni is lehet (hajrá magyar márkák!) és létre lehet hozni akár egy integrált válasz kampányt is, amiben a magyar csokoládék válaszolnak "Ez Budapest, nem Bucharest" címmel. Majd ezek után együtt áttekinthetnénk a honlapokon szereplő "tévedések galériáját", és nevethetnénk egyet az egészen.

Írta:

Novák Rebeka

Forrás:

http://bucharestnotbudapest.com/

A hűség szó fogalmával mindannyian tisztában vagyunk, de az már nem sokunkban tudatosul, hogy a közösségi média elősegíti a fogyasztói elkötelezettség kialakítását. Új módokat mutat, miképpen érhetjük el az embereket, és hogyan kommunikálhatunk velük a lehető legeredményesebb módon. Ez mind szépen hangzik, de felvetődik a kérdés: ugyan, hogyan lenne képes a közösségi média arra, hogy elkötelezetté tegye a vevőket?

Először is ki kell építenünk a kapcsolódás lehetőségét; posztokkal, kérdések feltevésével és azzal, hogy ösztönözzük a fogyasztókat arra, hogy aktívan mondják el véleményüket, tegyék fel kérdéseiket, hiszen minden kapcsolat közül csak az marad életben, amelyik a legerősebb. Amennyiben nincs erős alapokon álló, folyamatos interakcióból kiépülő „meghittség” a vállalatunk és a külvilág között, nem számíthatunk hosszú távú partnerségi viszonyokra (főleg a mai világban, ahol a helyettesítő termékek milliói biztosítják a vérre menő versenyt). Ezen felül mindennek az alapja az a modern elgondolás, hogy ne csak mi várjunk lojalitást az ügyfelektől, hanem mi is legyünk hozzájuk hűségesek!

gf.jpg

A másik legnagyobb lehetőség az, hogy kihasználjuk a posztok és kommentek sokaságát; az emberek folyton arról beszélnek, mijük van, mijük nincs, mire vágynak igazán. Mi a legközvetlenebb módja az igények megismerésének, mint pár őszinte megnyilvánulás megtekintése? Azonban figyelni kell arra is, hogy mielőtt az emberek vásárolnának valamit, manapság az internetes oldalakon néznek utána a véleményeknek és kritikáknak. Bánjunk ezekkel ügyesen, a negatív visszajelzéseket is gyorsan reagáljuk le, moderáljuk oldalunkat, így elkerülve azt, hogy a fogyasztóban hosszú távon kellemetlen érzés maradjon. Mindennek az alapja tehát a naprakészség és az odafigyelés; ez már a siker felének számít!

Amennyiben sikerül egy hosszabb távú, jól kiépített kapcsolat lehetőségét megteremtenünk, csak apróbb gesztusokkal kell folyamatos megerősítést és elkötelezettséget kiváltani a fogyasztókból.

A kérdés már csak annyi, hogy mire várunk még? Mint mindenben, természetesen ebben a folyamatban is van egy tanulási időszak, hogyan is működik ez az egész kapcsolattartási mód, ám jó hír, hogy könnyen tanulható és a lépések egyszerűek. Azok a cégek, melyek felismerték ezt a lehetőséget és valóban fektetnek bele energiát, mind sikeresek. Nem csak úgy lehet elérni új ügyfeleket, hogy e-maileket küldünk ki egy pár ezres címlista alapján (a facebook-jukat az emberek jóval többször ellenőrzik, mint az e-maileket). A közösség média segít, hogy a legszélesebb körben felmérjük a piaci lehetőségeket és a lehető legtöbb fogyasztói szegmenst egyszerűen el tudjuk érni (komolyabb költségek nélkül).

Írta:

Csökönyi Regina

Forrás:

http://socialmouths.com/blog/2013/05/22/building-loyalty-through-social-media/

Az önéletrajzodat olvasgatva volt egy nagy ugrásod: amerikai portálok optimalizálást koordináltad épp, majd 180 fokos fordulattal hazajöttél, és itthon kezdtél vállalkozásba. Nem bántad meg az éles váltást?

Nem, hiszen mindig valami mást kellett csinálnom, valami újba kellett kezdenem. A Camino (de Santiago) után úgy éreztem, hogy ott kell hagynom a nemzetközi karriert és azzal kell foglalkoznom, ami mindig is érdekelt. Nem mondom, hogy könnyű volt a reklámszektorban vállalkozást indítani itthon (és persze most sem az), de megvan a szépsége a dolognak. Kicsit nehézkesen mennek a dolgok olykor, sokszor bizonytalan a környezet, de minden nap alkotunk, ezért én így is szeretem!

Gyúrjuk össze a szakembert és a hétköznapi embert most: mit jelent számodra a marketing?

Például azt, hogy az IT területen eltöltött annyi év után végre kifejezetten csinos hölgyek társaságában dolgozhatok nap-mint-nap (nevet)! Komolyabban: szerintem a marketingnek a  a legfontosabb célja az értékesítés támogatása kell, hogy legyen. Eladást, konverziót kell generálnia – hiszen ezt a célt szolgálja minden egyes aktivitás: ezért váltunk imidzset, formáljuk az arculatot, építsünk a márkát.. A L'art pour l'art marketing érzésem szerint (a recesszió beköszöntével párhuzamosan..) kihalóban van – azért használjuk a marketing nyújtotta lehetőségeket, mert eladni szeretnénk. Így, egyszerűen, sallangok nélkül.

942293_10151665565359074_358453198_n.jpgSimicz Tamás, a Social Bistro alapítója és vezető előadója

Miért pont a közösségi marketing?

Alapvetően azért, mert a hagyományos marketingnél, ha nem úgy működik a kampányod, ahogyan szeretnéd, akkor bizony keresheted/kutathatod, hogy vajon miért nem működik – ezzel szemben a közösségi médiában a kampányodat folyamatosan mérni/elemezni tudod. A miértek ott vannak a szemed előtt, ha felismered őket, nyert ügyed van. Ezáltal pedig optimalizálni is tudsz folyamatosan, mivel az eredmények és a konverzió (legyen az like-szám, kattintások száma, elkötelezett felhasználók száma, eladás, stb.) megfelelő monitorozásával tudod építeni a kampányod, a márkád, a szolgáltatásod. A kulcsszó a feedback, amelyet egyenesen a fogyasztóidtól vagy potenciális fogyasztóidtól kapsz meg – az már a Te döntésed, hogy ezt hogyan használod ki.

Miben látod ezen kívül a közösségi média sikerének kulcsát?

Úgy gondolom, hogy a válság miatt (amelnyek következtében szinte mindenhol csökkennek a marketing büdzsék) egyre fontosabbá válik minden egyes marketingre elköltött forint. Ezért érthetően az olyan platformok kerültek a marketing mixben előtérbe, amelyek pontosan mérhetőek – ekkor jöttek rá a szakemberek, hogy közösségi média egy nagyon jól mérhető és költséghatékony marketingeszköz. A válsághelyzetben a helyettesítő termék szerepét játssza, számos ügyfelünknél tapasztalom, hogy a hagyományos marketingcsatornák rovására a közösségi médiába csoportosítják át a büdzsét. Véleményem szerint a közösségi média sikerre van ítélve a releváns üzletágakban – válság idejében a sok kicsi sokra megy.

A másik fontos kérdés az online kampányok optimalizálása. Míg a hagyományos marketingcsatornák esetén  ha a célcsoportról alkotott prekoncepciónk nem találkozik a valósággal (és erre mondjuk a kampány közben jövünk rá..), ezen nem, vagy csak nagy költségek árán tudunk változtatni (leforgatott tv spotok, befoglalt print megjelenések, stb.). A közösségi médiában ezzel szemben azonban azonnal tudunk reagálni, ha az elején félrepozícionálunk egy kampányt. Sőt, egy online kampány az esetek túlnyomó részében a folyamatos optimalizációról szól, ezért bizonyul a közösségi média ebben a forrásszegény időszakban is hatékonynak, sőt költséghatékonynak.

Milyen szerinted egy sikeres kampány?

A sikeres kampánynak azon túl persze, hogy kreatív, virális terjedést produkál,konverziót, eladást és leadeket kell hoznia, pénzben kifejezhető eredményt kell látnunk a kampány végén. Mindezek mellett azt gondolom, hogy a marketing, a jól definiált, hatékony marketing a túlélés záloga. Aki ezekben a nehéz időkben nem költ marketingre, az hatványozottan megérzi a válságot és annak negatív következményeit. Az előremenekülés az egyetlen lehetőség.

Tehát ha holnap alapítok egy vállalkozást, létrehozok egy page-t Facebook-on, szánok a dizájnra pénzt, akkor sikeres lehetek?

(Nevet) Természetesen nem mindegy, hogy a közösségi médiára szánt pénzt hogyan költjük el. Ha rosszul költjük el, akkor olyan, mint az ablakon kidobott pénz – semmire sem jó. Érdemes elsajátítanunk a közösségi média speciális szabályrendszerét/nyelvezetét, vagy pedig olyanra kell hallgatni, aki ért hozzá: például a Social Bistro szakembereire :) Viccet félretéve, az emberek ott követik el a hibát, hogy a közösségi médiára, mint Szent Grálra tekintenek – azt hiszik, hogy mindenkinek működik, és mindenki sikeressé válik tőle egy csapásra. Pedig a közösségi médiának sajátos szabályrendszere van, melyet, ha nem jól használunk, akkor az egész kampányunk sikertelenségre van ítélve. Meg kell tanulnunk ezt az új marketingcsatornát (mint egy új lehetőséget) sikeresen és eredményesen használni. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a közösségi marketing egy organikusan változó közeg. Ebben a virtuális térben más volt igaz tegnap, mint amit ma hiszünk annak, és megint másban hiszünk majd holnap. Ami igaz a csavargyárra, az nem igaz a sarki fűszeresre. Ezért kell megismerni a szabályokat, és azok szerint játszani. Ez az egyetlen esély a sikerre.

Interjúalany:

Simicz Tamás

Szerkesztette:

Novák Rebeka

www.socialbistro.eu

www.socialbistro.blog.hu

https://www.facebook.com/socialbistro.0

süti beállítások módosítása